a társulatról|előadások-bemutatók| kapcsolat| partnerek

prima materia

Tömegmassza. Archaikus és nyers vegyület, rendszer és káosz egyben. Látszólagos rend, de mélyében elvetemülten sekélyes mozgatottság, gondolkozás nélküliség, automataság, kényelmesség. Együtt hangzások és mozgások, fura kánonok hangban, képben, mozdulatban - elégedett korlátoltság a szabadság hitében.
Műfajok, életkorok, kultúrtörténeti korszakok, eszmerendszerek, emberek és istenek koktélja, amelyek itt és most létünkben mindig felbukkannak - vagy egy kirakatban, vagy a rádióból, vagy álmainkban, vagy érdeklődésünkben.
A szereplők életüket évek óta a tánc és a színház világának áldozzák. Autentikusak és eredetiek, improvizációik a tánc, a színház és a zene műfaji sokszínűségét tükrözik a jazz balett, a modern tánc, a flamenco, a közép-ázsiai táncok nyelvén és mindezek énekei, zenéi és prózai-színészi megjelenítésével.

 

próbák

előadás Nagy Géza Péter fotográfus képei


További fotók: http://kni7.wordpress.com/2010/10/08/belgak-fesztivalja-3-nap2/

 

videó

 

 

 

Sikeres színjátszó fesztivál

 

Belgák Fesztiválja a Bakelitben (2010. ősz)

A három napos Belgák Fesztiválján több mint tíz előadás közül választhatott a közönség. Az idei évad színházi seregszemléjéből kimaradt produkciók színes kavalkádján volt ahol a szívből jövő vastaps percekig nem ült el, a bőséges kínálat, a klasszikusoktól kezdve a zenés adaptációkig több műfajból táplálkozó heppening méltóképp nyitotta meg a Bakelit őszi szezonját.

 

A Belgák lenyomták a vallonokat és a flamandokat!

 

A frappáns címválasztás akár megtévesztő is lehetett volna, de azért a jól ismert favicc („- Álljanak balra a vallonok, jobbra a flamandok. - Bocsánat! Hová állhatnak a belgák?!") engedett következtetni a lényegre, azaz a kevésbé kommersz, műfajilag nem feltétlenül besorolható alkotások átfogó bemutatására.

 

Félő volt a rendezvény erős szakmaisága, a különböző színjátszó csoportok rendezőinek és aktív tagjainak nagyszámú részvétele, de a Bakelit tereit (Hangár, Kuckó, Stúdió) végül nem csak a fellépő művészek töltötték meg. A széles korskálán mozgó, különböző műfajokra nyitott, és a nyilvánosság előtt eddig kevésbé ismert, de magas színvonalú amatőr vagy profi társulatok bemutatkozása iránt fogékony közönség is jelentős számban tette tiszteletét.
A Magyar Szín-Játékos Szövetség és a Bakelit Multi Art Center közös színjátszó fesztiválján a nem hivatásos színészek leginkább arról tettek tanúbizonyságot, hogy is kell megfelelő alázattal, görcsös akarás nélkül létrehozni olyan produkciót, mely után a katarzis nem marad el. Az ingoványosabb, kevésbé kidolgozottabb darabok gyerekbetegségit ellensúlyozták a profi alkotások, melyek miatt joggal feltételezhető, hogy az októberi szemle hagyományt teremt, és jövőre ismét fókuszba kerülhetnek az alternatív, egyre nagyobb számban alkotó amatőr színjátszó társulatok.


Az első nap számtalan produkciója közül éltetni egyet felelőtlenség lenne, a zenés játék elköltekezett hívei, az ÁSZ Társulat tagjainak bemutatkozása épp annyira érdekelte a tisztelt nagyérdeműt, mint a MASZK, a mezőkövesdi társulat megapordukciója, a Csongor és Tünde, majd a Kálmán Imre Műhely előadása, vagy éppen a hatalmas ovációval jutalmazott, ötletes, vontatástól mentes Mozaik Színkör Szép Ernő Május bemutatója. Csehov Három nővér című darabja modern feldolgozásban, a Ferrum Színjátszó Társulás prezentálásban ezen az esten az elszalasztott lehetőségek széles tárházát felvonultatva, pesszimista hangnemben a mai világba helyezte át a sóvárgással teli drámát. Az egy helyben toporgás, az elbaltázott élet megmenthetetlensége miatti siránkozás tökéletesen helytálló a XXI. században, a 300 évvel ezelőtti karakterek, tipikus jellemek, életformák épp úgy fellelhetőek a szomszédunkban, elég csak körültekinteni Az eredeti Csehov mű elsikkad ugyan, de az - neveket, helyszíneket is megváltoztató - adaptáció vége így is egyértelműen mutat rá a sosem lehetünk boldogok, éljünk bármelyik évszázadban alaptézisére.

 

A második nap gyermekeknek is kedvező előadással nyitott, a Körhinta társulat, Mikszáth anekdoták feldolgozásaival, bájosságával teremtett kellemes alaphangulatot, melyre szükség is volt, hiszen a folytatásban a nehezebben fogyasztható Bernarda háza következett. Garcia Lorca művének feldolgozásával a Holdvilág Kamaraszínház a sötét Hangárban, súlyos mondatokkal átitatott drámával száguldott a tragikus végkifejlet felé. A társulat monoton zenével és fényekkel dolgozva fokozta a nyomasztó atmoszférát. Hangos siker és pozitív visszhang jellemezte mind a nézők, mind a szakma részéről Pap Gábor (G-Marquez nyomán): A világ legnagyobb szállodája című produkcióját, melyben a Trainingspot tagjai folyamatos színpadi jelenlétükkel, gyors átöltözésekkel - Marquez karakterek bőrébe bújva - egy percre sem hagyták leülni a humorral tűzdelt darabot. A fesztivál végén a zsűri Jászay Tamás színikritikus, Kárpáti Péter író és Nagy András László rendező ezt az előadását ítélte a legjobbnak, a legjobb színészi alakításként pedig két párost nevezett meg: Nagy Éva és Micskó Zoltán (Unborn Vision-Faust, Prospero Színkör), illetve Bognár Anita és Válik István (Szép Ernő: Május, Mozaik Színkör) kettősét.

 

Kellemes befejezésként a harmadik nap is tartogatott meglepetéseket, a Felhőjárók Drámacsoport Mozdulatszínház az egész fesztivál egyik legkellemesebb élményét nyújtva, Etűdök című darabjával a szeretetről, az érintés gyógyító erejéről, az egymásra figyelés fontosságáról mesélt. Szereplői fogyatékkal élő fiatalok, akik még is olyan mérnöki pontossággal mozdultak egyszerre, hogy azt egy profi színész is elirigyelhetné. Egymásra utaltságuk, és lelkesedésük könnyeket csalt a szemekbe, apró részekből felállított, főleg Cseh Tamás dalokra komponált előadásuk végén szűnni nem akaró tapssal hajtott fejet előttük a közönség. A Belgák Fesztiválja a Prima Materia-val ért véget. A Gropius Színházi Műhely mozgásszínházi elemekkel kooperáló, különböző táncműfajokat ötvöző előadása emelte át egy másik, emelkedett és gondolkodásra késztető szintre a résztvevőket. Eltérő karakterek improvizatív megjelenítésével olvadtak egy masszává a művészek, megadva a lehetőséget a közönség tagjainak arra, hogy így éljék át saját történetüket.

 

A Belgák fesztiválja pozitív visszhanggal zárta be kapuját, reménykedve a folytatásban. A színes repertoár, a teltházas előadások ezúttal is öregbítették az amatőr színjátszás hírnevét.

 

Vass Kata